1. Közlekedési baleset esetén a vezető köteles először is leállítani a jármű motorját, hogy csökkentse a tűz vagy robbanás kockázatát.
Jelentse be a kárt a felelősségbiztosítási kötvény alapján a baleset okozójának biztosítójánál.
Az alábbiakban néhány hasznos tanácsot talál. Ha bármilyen kérdése van, írjon nekünk bátran!
2011. szeptember 1-jétől minden biztosítótársaság a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvények megkötésekor alkalmazza a Bonus-Malus rendszert, vagyis a biztosítási díj közvetlenül attól függ, hogyan viselkedett a járművezető a forgalomban az elmúlt egy év során.
A bónusz a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapdíjának csökkentését jelenti, amennyiben legalább egy éves biztosítási időszak alatt nem történt kárbejelentés. A malusz pedig az alapdíj emelését jelenti, ha az előző megfigyelt időszakban kárt jelentettek be.
Az, aki első alkalommal biztosít új járművet, a biztosítási díjat bónusz vagy malusz nélkül fizeti, azaz az alapdíjat, amely minden biztosítótársaságnál ugyanaz, és amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) határoz meg.
Amikor a biztosítási kötvényt megújítják, ellenőrzik, történt-e kárbejelentés a kötvény érvényességi ideje alatt. Ha nem történt, a biztosított következő két évre szóló díja 5%-kal csökkenhet, maximum 15%-ig. Ha viszont történt kár, akkor a biztosítottat minden bejelentett káresemény után díjemelés sújtja.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen káresemény esetén is akár 50%-kal többet kell fizetnie az alap biztosítási díjhoz képest. Három vagy több káresemény esetén ez az összeg akár az alapdíj 150%-át is elérheti. Ahhoz pedig, hogy egy gépjárművezető, aki elérte a maximális díjszintet, visszatérjen az úgynevezett alap biztosítási díjhoz, pontosan nyolc kármentes évnek kell eltelnie.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a bonus-malus rendszer megfelelő díjszintjéhez kapcsolódó jogosultság kizárólag a jármű tulajdonosára vonatkozik. A jármű cseréje esetén a megszerzett bonus vagy malus jog nem vész el, mivel az a tulajdonos személyéhez kötődik. A bonus-malus rendszert alkalmazzák olyan személyek esetében is, akik lízingszerződés alapján jogosultak a jármű használatára, és ezt a jogosultságot kötelező feltüntetni a biztosítási kötvényben.
Mi a teendő baleset után?
Bár azt gondolja, tudja, mit kell tenni egy káresemény – például közlekedési baleset – bekövetkeztekor, tapasztalataink mást mutatnak. Legyen a baleset belföldön vagy külföldön, nagyon fontos, hogy tisztában legyen azzal, hogyan kell eljárni a baleset után, és mit nem szabad semmiképp megtenni a vagyoni kár megtérítése érdekében, valamint hogyan biztosíthatja magát a további kockázatok elkerülése érdekében.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
Nagyon fontos, hogy közlekedési baleset esetén megőrizze nyugalmát, és a törvénynek és etikai szabályoknak megfelelően járjon el. A közlekedési balesetek esetén a Közlekedésbiztonsági Törvény meghatározza a közlekedők magatartását és kötelezettségeit. Ha jól ismeri ezeket a szabályokat, a kialakult helyzetben helyesen fog eljárni.
A közlekedési balesetekben részt vevő személyek magatartását törvény szabályozza azzal a céllal, hogy megelőzzék az újabb sérüléseket, biztosítsák a hatékony mentést, lehetővé tegyék a rendőrségi helyszínelést, valamint szabályozzák a keletkezett károkat.
A baleset összes adatának rögzítése hozzájárul a közlekedésbiztonsági problémák megelőzéséhez.
A törvény szabályozza, hogy baleset esetén a közlekedést minél kevésbé zavarják, és a baleset helyszínén az optimális forgalom biztosított legyen, valamint hogy a biztosítottak anyagi kára megtérüljön. Elsősorban a baleset résztvevője, illetve minden közlekedő, aki a helyszínen van, köteles megvédeni önmagát és megelőzni az újabb sérüléseket. Csak így tud segíteni azoknak, akik a balesetben megsérültek, és biztosítani hatékony mentésüket.
Azokkal a közlekedőkkel szemben, akik nem tartják be a közlekedési szabályokat, és ezzel veszélyeztetik emberek életét vagy biztonságát, illetve vagyonát, ha kiderül, hogy ennek következtében könnyű testi sértés vagy 200.000 dinárnál nagyobb értékű anyagi kár keletkezett, büntetőjogi felelősség is megállapítható a Büntető Törvénykönyv alapján.
1. Közlekedési baleset esetén a vezető köteles először is leállítani a jármű motorját, hogy csökkentse a tűz vagy robbanás kockázatát.
2. Ezután minden irányjelzőt be kell kapcsolnia, hogy a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban tájékoztassa a többi járművezetőt az úton, a baleset helyszínén fennálló veszélyről.
5. A vezetőnek, illetve a közlekedési baleset másik résztvevőjének köteles értesíteni a rendőrséget (192) és a mentőket (194). Köteles a baleset helyszínén maradni a rendőrség kiérkezéséig és a helyszínelés befejezéséig. Kivételes esetben elhagyhatja a helyszínt, ha sürgős orvosi segítségre van szüksége, vagy ha úgy ítéli meg, hogy a sérültet a legközelebbi egészségügyi intézménybe kell szállítania, és köteles a lehető leghamarabb visszatérni a helyszínre.
Sok EU-s országban jogszabály szerint elegendő csupán az Európai Kárbejelentő Lap kitöltése, és az biztosított minden joga érvényesül. Azonban, mivel egyes európai országokban az Európai Kárbejelentő Lap kitöltése önmagában nem garantálja a külföldi károsult kárának megtérítését, ezért azt tanácsoljuk, hogy minden esetben, amikor Szerbián kívül tartózkodik, baleset esetén feltétlenül hívja a rendőrséget, és kérje a helyszínelést a 112-es ingyenes, egységes európai segélyhívó számon.
A közlekedésbiztonságról szóló törvény értelmében minden gépjárművezetőnek, aki rendelkezik kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással, köteles a járműben tartani az Európai Közlekedési Baleseti Jelentés egy példányát. Ez a jelentés mindig a jármű forgalomba helyezésekor kerül kiadásra. Az arra jogosult hatósági személy kérésére be kell mutatni. Ez egy szabványos űrlap, amelyet egész Európában használnak, és helyettesíti a rendőrségi jegyzőkönyvet. Szerbiában az Európai Jelentést kizárólag kisebb anyagi károk (legfeljebb 200.000 dinár) esetén, sérülés nélküli közlekedési balesetekben kell kitölteni és használni, ahol a résztvevők megegyeztek a felelősség kérdésében.
Az Európai Jelentés hiányáért 10.000 és 50.000 dinár közötti pénzbírság szabható ki.
Fontos, hogy helyesen elolvassa az Európai Jelentés minden pontját, különösen figyeljen arra a figyelmeztetésre, amely az űrlapon a „Baleseti vázlat” fölött található. Ebben a mondatban az áll, hogy a mindkét gépjárművezető aláírása nem jelenti a felelősség elismerését, hanem csupán az azonosítás és a körülmények megállapítását szolgálja a gyorsabb kárrendezés érdekében. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy nem elég, ha minden résztvevő aláírja az Európai Jelentést, hanem a törvény szerint mindkét félnek meg kell jelennie a saját biztosítójánál a kár rendezése érdekében. Ha az érintettek meg akarják „állapodni“, akkor mindkét félnek alá kell írnia az Európai Jelentést. Javasolt, hogy használják a mobiltelefonokban általában megtalálható kamerát, és az Európai Jelentés mellé csatoljanak olyan fényképeket, amelyek egyértelműen mutatják a baleset helyszínét, az ütközés pontját, valamint a gépjárművek rendszámait. A felvétel nem tekinthető bizonyítéknak, de segítséget nyújthat. Használja ki ezt a lehetőséget, és törekedjen arra, hogy a baleseti vázlat a lehető legvilágosabb legyen.
Kivétel nélkül, a közlekedési baleset után mindig biztosítani kell a helyszínt és el kell helyezni a biztonsági háromszöget, ami a további teendők szempontjából alapvető fontosságú.
Ajánlott, hogy az aláírás után azonnal menjen el a felelősséget elismerő fél biztosítójához, és írja alá a további dokumentumokat, mert ha a károkozó fél nem írja alá a felelősségvállaló nyilatkozatot a saját biztosítójánál, akkor az Európai Jelentés nem lesz érvényes az Ön számára.
Amennyiben a baleset másik résztvevője, akinél csak kisebb anyagi kár keletkezett, nincs jelen, ezért nem tudja megadni személyes adatait és a gépjármű biztosítási adatait, köteles erről a balesetről értesíteni a rendőrséget, és átadni a saját adatait, valamint a károsult jármű adatait. Ha nem tud rögtön elmenni a másik féllel a biztosítóhoz, vagy kétli, hogy a másik fél eleget tesz az együttműködésnek, hívja a rendőrséget a helyszínelés elvégzésére. Ebben az esetben hagyja érintetlenül a baleset helyszínét, és várja meg a rendőrséget. A rendőrség megérkezésekor helyszínelést végez, jegyzőkönyvet készít, tanúkat hallgat meg, és alkoholszondát alkalmazhat. Érdeklődjön a közlekedési rendőrségen, hogy hol, mikor és melyik rendőrkapitányságon veheti át a jegyzőkönyvet.
A gépjárművekkel együtt, a közlekedési baleset többi résztvevőjével együtt el kell menni a károkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását nyújtó biztosítóhoz, hogy bejelentsék a kárt.
Mivel ebben az esetben nem történt helyszínelés, szükséges, hogy mindkét (vagy több) résztvevő járművével elmenjenek a károkozó biztosítótársaságához, ahol a járműveket lefényképezik, a résztvevők nyilatkozatokat tesznek, és bemutatják a szükséges dokumentumokat (biztosítási kötvény, forgalmi engedély, vezetői engedély, személyi igazolvány…).
Jelentse be a kárt a felelősségbiztosítási kötvény alapján a baleset okozójának biztosítójánál.
Amennyiben kisebb anyagi kár történt, és a közlekedési baleset résztvevői között NEM született megállapodás, KÖTELEZŐ HÍVNI A RENDŐRSÉGET.
Megjegyzések:
1.Kisebb anyagi kár – minden olyan kár, amely műszaki szempontból kisebb jellegűnek minősül, és amely nem veszélyezteti a sérült jármű biztonságos további vezetését. Amennyiben a jármű a sérülés után mozgásképtelen marad, vagy ha a jármű három vagy több működő alkatrésze és/vagy mechanikai egysége teljesen megsemmisült, nem beszélhetünk kisebb anyagi kárról. Azonban minden esetben, függetlenül a műszaki vagy vizuális kritériumoktól, nem tekinthető kisebb kárnak az a kár, amely meghaladja a 200.000 dinár értéket.
2.Függetlenül attól, hogy a kár kisebb vagy nagyobb, a közlekedési baleset bármely résztvevőjének joga van helyszínelést kérni, és ebben az esetben a rendőrség köteles azt elvégezni. A közlekedési baleset résztvevői soha nem fizetik meg a rendőrségi helyszínelés költségeit, függetlenül attól, hogy a kárt kicsinek vagy nagynak minősítik-e. (A résztvevő csak az iratok átvételekor fizeti meg az eljárási díjat.)
Az gépjármű-nyilvántartásba vételével együtt megkapja az Európai Közlekedési Baleseti Jelentést is.
A 2009-ben hatályba lépett új Közlekedésbiztonsági törvény értelmében minden gépjárművezetőnek, aki rendelkezik gépjármű-felelősségbiztosítással, kötelező a járműben tartania az Európai Közlekedési Baleseti Jelentés egy példányát, és azt fel kell mutatnia a jogosult hatósági személy kérésére.
Mi a célja az Európai Közlekedési Baleseti Jelentésnek?
Az Európai Közlekedési Baleseti Jelentés egy egységes nyomtatvány, amelyet egész Európában használnak, és amely kisebb anyagi károkkal járó, személyi sérülés nélküli közlekedési balesetek esetén érvényes a rendőrségi jegyzőkönyv helyett, amennyiben a baleset résztvevői megállapodtak a felelősség kérdésében.
Ennek a jelentésnek a hiánya esetén kiszabható bírság 10 000 és 50 000 dinár között van.